https://fotosiskola.hu/
Blog

Élet a KATA után

1) a vállalkozás megszüntetése: sajnos erre is sor kerülhet. Lesz olyan, akinél ez lesz a racionális döntés, mert pl. eddigi megbízója felveszi őt munkaviszonyba. Ez esetben azt javaslom, hogy az is történjen meg 08.31-én legkésőbb. Ennek negatív következménye, hogy a kata adózási forma a megszűnés évében és az azt követő évben, azaz idén, és jövőre 2023-ban nem választható még akkor sem, ha valami csoda folytán a kata feltételei javulnának addig.

2) a vállalkozás folytatása katásként: ebben az esetben kizárólag magánszemélynek lehet kiállítani számlát szeptember 1-től, tehát sem cég, sem egyéni vállalkozó, sem önkormányzat, sem az állam nem lehet megrendelő. Ezen felül kizáró ok még, ha valakinek a kata mellett munkaviszonya (legalább 36 órás) áll fent, nyugdíjas, vagy tanul. Mostantól tényleg csak a főállásúak lehetnek katások. A törvény nagyon szigorúan fogalmaz, ennek kijátszására lehetőség egyelőre nem látszik.

3) vállalkozói SZJA, vagy költségelszámolós vállalkozás: ebben az esetben a bevételekkel szembe kell állítani a számlával igazolt költségeket, és év végén az így keletkező nyereséget a következő módon kell leadózni: először a nyereség 9%-át vállalkozói nyereségadóként, majd az ezután fennmaradó további nyereséget 15% SZJA-val és 13% szociális hozzájárulási adóval. Ezek a kifizetendő adóösszegek, ha az eredeti nyereségre vetítjük, kb. 34,6%-os nyereségadó-kulcsot, vagyis fizetendő adót jelentenek. További kötelezettség az adónemben, hogy akinek nincs főállása, nem nyugdíjas, és nem tanuló, az főállású egyéni vállalkozónak minősül, és maga után meg kell fizetni legalább a minimálbér (de még inkább a garantált bérminimum) után havonta a járulékokat és a személyi jövedelemadót. Ami az egyik esetben 96.250 Ft/hó, a másik esetben pedig 125.125 Ft/hó. Ez az adónem kizárólag annak éri meg, a mai tudásunk szerint, akinek nagyon sok költsége van, vagy kevés bevétele és a vállalkozását munkaviszony mellett végzi, mert ekkor szerencsés esetben az egyik típusú nyereségadó kötelezettség alól mentesül. Az adónem választásának legnagyobb kockázata az, hogy nagy bevétel esetén nagyon nagy nyereségadóval párosul. Aki augusztus 31-ig nem tesz eleget a levél elején írt választási kötelezettségének, azt a NAV ebbe a költségelszámolós adónembe sorolja át automatikusan. Ebből az adónemből visszakerülni katába majd 1,5 évig nem lehet, és a lentebb ismertetett átalányadóba is csak jövő január 1-től lehet belépni. Ezért is kiemelten fontos, hogy mindenki még a határidő előtt döntsön. Ehhez az adózási formához havi járulékbevallás-beadási kötelezettség járul.

4) átalányadó: a sajtóban erről az adónemről hangzik el a legtöbb újdonság és pozitívum mostanában, de azt tudni kell, hogy az átalányadó egy 30 éve létező adónem típus, aminek a feltételeit javították idéntől egy kicsit. Némileg hasonlít a katára annyiban, hogy csak a bevételeket kell nyilvántartani, költségek nem számolhatók el. Nyereségadót nem kell fizetni, csak a bevételek utáni átalányadót. Két fajtája létezik: a kedvezőbb, amikor a megszerzett bevétel 20%-a számít jövedelemnek, és az adót ezután a 20% jövedelem után kell megfizetni. Sajnálatos módon kevés szakma tartozik a kedvezményes adókulcsot jogosan használók közé, ilyen a fényképészet, szépségipar, a teherfuvarozás, bizonyos javítási szolgáltatások, illetve az építőipar. Részletesen a csatolmányban. Minden más szakma képviselőinek a kedvezőtlenebb jövedelemkulcsot kell alkalmaznia, ami 60%. Ez esetben a 100% bevételből 60% a jövedelem, és ennek 15%-a személyi jövedelemadó. Az átalányadó most reklámozott pozitívuma az, hogy minden adóévben az első 1,2 millió Ft jövedelem mentes az adó alól. Ez kedvező kulcs esetén évi 6 millió Ft, kedvezőtlen kulcs esetén 2 millió Ft adómentes bevételt jelent évente. A költségelszámolós adónemhez hasonlóan az átalányadóban a főállású egyéni vállalkozóknak is meg kell fizetni a minimálbér utáni járulékokat, és ha túllépik az adómentes keretet, akkor az SZJA-t is. Az átalányadó legnagyobb és nem kellően hangsúlyozott veszélye az az, hogy ha a vállalkozónak negyedéves szinten több a jövedelme, mint a minimálbér, akkor a járulékokat és az adót is a jövedelem után kell megfizetni (sajnos ez a kitétel vonatkozik a munkaviszony melletti egyéni vállalkozókra is), ami pl. havi 1 milliós bevétel és kedvezőtlen (60%-os) jövedelemkulcs után 600.000 Ft, ami 279.000 Ft-os havi járulékot is eredményezhet. Abban az esetben, ha valaki már túllépte az adómentes keretét az évnek. Ehhez az adózási formához havi járulékbevallás-beadási kötelezettség járul.

5) egyéni vállalkozás helyett cégben folytatja a tevékenységet, akkor is célszerű az egyéni vállalkozás sorsát augusztus 31-ig elrendezni.

A fent leírtak csak ízelítők az adózás drasztikus változásának megismerésére. Azt a célt szolgálják, hogy ezek ismeretében mindenki képet kaphasson arról, szerinte melyik adózási nem lenne a legmegfelelőbb számára, de minden vállalkozás más, így mindenki számára lehetnek egyedi megoldások, ezért kérem azt, hogy augusztus hónap folyamán mindenképp vegye fel könyvelőjével a kapcsolatot, hogy közösen ki lehessen választani mindenkinek a legmegfelelőbb utat a hogyan továbbra.

Még egy nagyon fontos dolog derült ki mostanra, minden katásnak, aki az idei évben akár csak egy napot is aktív volt, 09.30-ig záróbevallást kell leadni a NAV-nak. Figyeljen mindenki arra, hogy augusztus, de különösen szeptember hónapban, hogy a lehető leggyorsabban juttassa el a nála lévő könyvelési anyagokat (nyugtatömbök, bankszámla kivonatok, számlák), mert az utolsó napokban érkező bizonylatokat nem biztos, hogy határidőre bevallássá lehet alakítani.

A neten rengeteg dezinformációval és rémhírrel találkoztam, ide tennék 3 linket egy összefoglalóról, egy kalkulátorról, illetve egy nagyon profi videóösszefoglalót egy könyvelő hölgy előadásában további információszerzés céljából:

https://www.billingo.hu/blog/olvas/merre-tovabb-katasok-szazezreknek-kell-donteni-a-vallalkozasuk-sorsarol?utm_source=salesmanago&utm_medium=email&utm_campaign=kata_valtozas&utm_content=blog&utm_term=&smclient=647c3834-f804-4e99-9caa-0a48beb368d8

https://www.billingo.hu/atalanyado-kalkulator?gclid=CjwKCAjwlqOXBhBqEiwA-hhitOYpQhhL82fIx2AL8AKUW52_QH-yc5g7d5_CY11u6NopYnufWl-8OBoCNeYQAvD_BwE

https://www.facebook.com/szampatikus/videos/584576533123359

Költséghányadok az átalányadózáshoz

A végzett tevékenységtől függ. Ez lehet:

• 40%

• 80%

• 90%

A 40%-os költséghányad az alapeset, azaz, ha nem tartozol bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányadot kell alkalmazni.

• A 80%-os költséghányad alá tartozókat a törvény tételesen felsorolja.

Az adóév egészében kizárólag az alábbi tevékenységet folytatja:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.

Tehát ha valaki nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, hanem más kiemelt szolgáltatási tevékenységből is, akkor a 80%-os költséghányadot kell alkalmaznia.

• A 90%-os költséghányadot az alkalmazhatja, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt és a mezőgazdasági őstermelő.

Ha az átalányadózó vállalkozó valamiért már nem jogosult a korábban alkalmazott költséghányadra, akkor visszamenőleg az átalányadózói időszak elejétől az alacsonyabb költséghányaddal kell számolnia.

Tóth Gyula
könyvelő